Öt nap alatt 250 kilométer
A Balaton körüli nyári biciklitúrára a Szolnok Városi
Kollégium diákjai közül többen is jelentkeztek. 17 diák és öt kísérő-pedagógus
alkotta csapatunkat.
Minden magyar - és egyre több külföldi - jól ismeri a
Balatont. Tudjuk milyen gyönyörű látvány a hatalmas kékség, tudjuk milyen
hűsítő a vize forró nyári napokon, és tudjuk, hogy a vízparti fűzfák vetik a
legkellemesebb árnyékot egy kis lazításhoz. Aki már vonatozott biciklivel
együtt, tudja, hogy nem is olyan egyszerű dolog az. Kis csoportunk azonban már itt
is összefogottan, gördülékenyen siklott át a problémák fölött. Nagy
segítségünkre voltak ebben a már tapasztalt felnőttek. A balatonaligai, utolsó
technikai ellenőrzések után pedig kezdetét is vette a nagy túra.
Az első napi táv bemelegítés volt, hiszen „csupán”
Siófokig tekertünk. A délután érkező napsütés mindenkit „balatoni hangulatba”
hozott, így az aznapi szállásunktól alig 100 méterre lévő tó néhányunkat a
vízbe csábított. Másnap Fonyódig tekertünk. Ekkor már annyira meleg lett, hogy
ebédelni egy szabadstrand mellett álltunk meg. A délutáni csobbanást követően a
tervek szerint érkeztünk Fonyódra. Ez volt az első, igazán keményen
végigdolgozott napunk, hiszen a táv is lényegesen hosszabb volt az előzőnél. Ez
a csapaton is meglátszott: estére mindannyian fáradtan, néhányan naptól leégve,
korán kerültünk ágyba.
A harmadik nap szórakozással indult. Bobozni mentünk,
amit mindenki nagyon élvezett. A finom ebéd után aznap is úsztunk egyet, ami
igazán jól esett a nagy melegben. Keszthelyen várt a szállásunk, ahol egyedi
módon, magunk készítettük a vacsorát. Tanáraink igazán pompás lakomát
terveztek, a különböző grillezett fogások közül egyik finomabb volt, mint a
másik. Másnap a keszthelyi kastély, illetve a fogatkiállítás megtekintésével
töltöttük a délelőttöt, majd Szigligetre indultunk. Előtte azonban Hévíz felé
vettük az irányt. A kis kitérő abszolút megérte, hiszen a fürdővároshoz vezető
út gyönyörű volt és a település nyugodt hangulata is tetszett mindenkinek. A
híres Szigligeti várhoz vezető út azonban nehéznek bizonyult. A déli parttal
ellentétben, igen sok emelkedővel, dombbal kellett megküzdenünk, ami
kifárasztotta a csapatot. A gyönyörű panoráma, a finom kézműves fagyi azonban
kárpótolt mindenkit a fáradozásokért. Vacsora után még éjszakai fürdőzésre is
elmentünk, ezzel koronázva meg a napot.
A következő napon Balatonfüredig kellett eljutnunk.
Útközben megálltunk strandolni Zánkán és feltekertünk Tihanyba. Ekkor már
éreztük az izomlázat, de a nap végén ismét büszkék voltunk, amikor a megtett
távra, és a hátralévő, rövidebb szakaszra gondoltunk. Az utolsó napon csak úgy
„repültünk” Balatonaliga felé. A célfotó elkészülte és a gratulációk után pedig
mindenki feltűzte a maga „I Balaton” és „I Bicikli” kitűzőjét. Ezeket
szorongatva indultunk hazafelé.
Öt nap, 250 kilométer, sok-sok strandolás, új
barátságok, sport, jókedv, biciklik. Nagyon sok mindent jelentett ez a túra,
amelyre még sokáig boldogan és jó érzéssel fogunk visszagondolni.
D. Dalma és
D. Diána