Ideális nyárvégi időben, meleg napsütésben járta be a Medves-hegység vadregényes tájait a Szolnok Városi Kollégium tizedikes „aranyos” csoportja a tanév első programhétvégéjén. Nem virtuális, annál inkább valóságos módon, érzékszerveikre hagyatkozva tapasztalhatták meg a tanulók többek között a friss hegyi levegőt, az aljnövényzet nélküli fenyőerdőbe beszűrődő napsugarak okozta sejtelmes félhomályt – amit szorgalmasan fotóztak okos telefonjaikkal –, a csalánoson való átkelés izgalmát, a Zagyva-forrás vizének hűs zamatát. Rácsodálkozhattak az őzlábgomba barnás-pikkelyes kalapjára, a kalap alatti mozgó gyűrűre, a népi gyógyászatban szívgyógyszerként is ismert piros termésű galagonyára.

A vártúrák – a salgói és somoskői várakhoz – meredek kapaszkodói okozta fáradtság után különleges ajándék volt a szép kilátás. Különösen a Nagy-Salgóról, a 625 méter magas bazaltkúpról letekintve volt nagyszerű látvány a hegy alatti völgyben hosszan elnyúló Salgótarján város. De ugyanebben a panorámában gyönyörködhettek a tanulók a közeli Kis-Salgó, más néven Boszorkánykő tetejéről is. A Petőfi-sétányon tett túrával pedig nagy költőnk emléke is meg lett idézve, aki 1845. június 12-én a somoskői vár alatt látható kunyhóban pihent meg. A kunyhó már az eredeti utánzata csak, hiszen azt az idő vasfoga megette, azonban egy hiteles emlékkiállítás is látható a belsejében.

Mindent egybevetve tartalmas, hasznos, az irodalmi, történelmi, földrajzi, növénytani, turisztikai ismereteiket gazdagító programon vettek részt a tanulók.

Kavecsánszki Imre