A Szolnok Városi Kollégium 9/AJTP-s tanulói programhétvége keretében vettek részt a „48 óra szeretetben” önkéntes rendezvényen.

Ellátogattunk két szolnoki idősotthonba, ahová műsort vittünk, amelyre fáradságot nem kímélve készültünk. Az előadás során mindenki megmutathatta tehetségét: volt hangszeres zene, szavalás és ének. Nemcsak mi, hanem az idősek is könnyekig hatódtak a különleges műsor hallatán, hiszen számukra nem megszokott dolog, hogy ennyi ismeretlen látogató megy az otthonba, illetve nekünk sem volt mindennapi élmény, hogy "eltávolodtunk" saját korosztályunktól és megpróbáltuk átérezni az idősek életét. Az otthonlakók nagyon vártak minket, sokaknak az unokáit juttattuk az eszükbe. Az előadás végén üdvözlő kártyákat osztottunk szét, miközben elbeszélgettünk az ott élő idősekkel. Sok érdekes, régi történetet meséltek el nekünk. Szerintünk is fontos, hogy az időseket minél többet látogassák, hogy változatosabbak legyenek a napjaik. A végén könnyek között búcsúztunk el az idősektől.

Szombat délután még több ,szeretetkártyát” készítettünk, melyeket szétosztottunk a járókelőknek a „szeretetkommandó” során. Meglepő volt számunkra, hogy többen megkérdezték, mennyibe kerül a kártya. Pedig csak egy kis apróság volt a részünkről, hogy szebbé tegyük a mindennapjaikat. Először nem értették a gesztust, de miután megtudták, mi a célunk, örömmel fogadták el a kártyát. Látszott rajtuk, hogy valami különlegeset kaptak tőlünk, és mi is úgy éreztük a programhétvége végén, hogy megérte a sok fáradtság, mert így másoknak is örömet tudtunk okozni.

Kökény Réka